2011. március 26., szombat

Tizenhetedik rész (Heidi)

Nagyon meglepődtem, amikor Alex megjelent. És mégis, hogy értette azt, hogy "így is úgyis megtörtént volna"? Aztán meg iszonyat kínos volt, amikor Eric megkérdezte, hogy jobban van-e.
- Tetszik neked. - jelentette ki Eric, mikor már hazafelé tartottunk. Egész délután ott voltunk, minek következtében elég fáradtak lettünk. - Ne is tagadd! Láttam rajtad.
- És, ha igen? - kérdeztem unottan.
- Akkor sincs semmi. Tudod, jó látni, ha nem vagy egyedül. Mármint pasi téren, mert bárhol máshol ott vagyok neked, ha kell.
Elkezdett fújni a szél. Meglebbentette hosszú, mézszőke hajamat. Egyenesen bele az arcomba. Ahogy így mentünk Erickel egymás mellett, egy ismeretlen biztos azt hitte volna, hogy testvérek vagyunk. Ugyan olyan színű hajunk, és szemünk volt. A magasságunk nem egyezett. Eric vagy tíz centivel magasabb volt, mint én. Mikor vidám volt, zöld szeme csak úgy ragyogott. Na, de mindegy. Most nem ez a lényeg. Még mindig azon a mondaton töröm a fejem, de semmi normális ''megfejtés'' nem jutott eszembe.
- Ha már itt tartunk... Hogy állsz a csajokkal? Van valaki?
- Nincs.
Ennyiből állt a beszélgetésünk hazáig. Eric feljött. Egy darabig nálam volt, beszélgettünk, TV-ztünk - még el is szunyókáltunk az egyik filmen - aztán hazament.

2 megjegyzés:

  1. Hát, az első találkozás megvolt, és mondhatni jól sikerült:)
    Mit jelenthetett az a mondat...?:D:D El ne áruld, kivárom, amíg Alex elmondja. Márha találkoznak még.
    Nagyon örülnék neki:D
    Köszi, hogy ilyen hamar hoztad:)

    VálaszTörlés
  2. :D Hát... rendben :D Ha jól emlékszem, Alex nem fogja elárulni, ez olyan 'találd ki magad'-dolog, bár lehet, hogy tévedek. Alex nagyon titokzatos tud lenni... Még velem is :P
    Ha viszont megmondja... :D
    Na de majd meglátod :)
    Nincs mit, én is örülök, hogy ilyen hamar tudtam hozni, és nem kellett megint annyit várnotok rá, mint az előzőekre. A következő rész(ek) nem tudom, mikor jön(nek). Remélem azt is hamar tudom hozni :)

    VálaszTörlés